Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként. Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk.
Senki sem szeret élelmiszert kidobni – mégis, valószínűleg mindannyiunk életében előfordult már különböző okok miatt. Tudjuk, hogy ez egy negatív dolog, de talán nem is gondoltunk bele, hogy milyen tovagyűrűző hatásai vannak. Az élelem előállításához földterületre van szükség, amit így bizonyos mértékben feleslegesen használunk, hiszen talán el sem fogyasztjuk a rajta megtermelt élelmet. A kidobott, lebomló étel pedig hozzájárul a metánkibocsátáshoz – ami fokozza az üvegházhatást (és így az éghajlatváltozást).
Ha kevesebbet pazarlunk, alacsonyabb lesz az élelmiszerigény, kevesebbet kell megtermelni, hogy ellássuk a lakosságot, ráadásul az előállítás csökkentése az üvegházgáz-kibocsátást is mérsékeli. Az élelmiszerhulladék csökkentése alacsonyabb élelmiszerárakat és versenyképesebb exportot is eredményezhet, mutat rá a Másfélfok cikke.
2020-ban az EU-ban kb. 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba (ez fejenként 131 kg-ot jelent), aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Ezt követi a feldolgozóipar (20%), a termelési szektor (10%), az éttermek és élelmiszer-szolgáltatók (9%), valamint az egyéb élelmiszer-elosztás (7%).
Becslések szerint az EU fogyasztói számára elérhető élelmiszer 10%-a veszendőbe megy, ugyanakkor, 32,6 millió ember csak minden második nap engedhet meg magának minőségi ételt.
A legnagyobb mértékű pazarlás az EU-ban a gyümölcsök és zöldségek esetén adódott (rendre 27% és 20%), amit a gabona (13%), a hús (10%) és a burgonya (10%) követ. A tagországokat külön tekintve Németország, Franciaország és Olaszország járul hozzá legnagyobb mértékben az élelmiszerhulladék létrejöttéhez, de egy főre lebontva az értékeket már más a kép. A németek és a franciák így az EU-átlag alatt maradnak (amiként Magyarország is), míg például Ciprus, Portugália, Belgium és Dánia meghaladja azt. Magyarországon évente kb. 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva kb. 65 kg-ot jelent – ennek a mennyiségnek nagyjából a fele volt tényleges pazarlás. A 2021-es adatok alapján ebből 25 kg elkerülhető lenne, ami kb. 35 ezer Ft megtakarítást is hozna fejenként.
A legnagyobb mértékű pazarlás itthon az ételmaradékokhoz köthető, de a toplistán szerepelnek a gyümölcsök-zöldségek, valamint a pékáruk is. A nem elkerülhető élelmiszerhulladék legnagyobb arányát (≈70%) a nem ehető zöldség- és gyümölcsrészek teszik ki, amit a nem ehető állati részek (≈10%), a kávézacc (≈9%), a teafilter (≈3,8%) és a tojáshéj (≈3,6%) követ.
Jó hír, hogy hazánkban 2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.
Vizsgálatok készültek arra vonatkozóan, hogy milyen hatásai lennének, ha az EU-ban 2030-ig csökkentenénk az élelmiszerhulladékot (a szimulációkban nem különítették el az ehető és nem ehető élelmiszerhulladékokat), azaz teljesülne az ENSZ Fenntarthatósági Céljai közül a 12.3. számú pont. Három különböző szcenáriót vettek alapul: a csökkenés mértéke az egyes esetekben 12%, 23% és 41% volt. Mivel a hulladék nagyobb része a háztartásokhoz köthető, az itt bekövetkező csökkenésnek van a legnagyobb hatása a teljes képet nézve.
A szimulációk eredménye szerint az EU háztartásai éves átlagban 220-720 eurót spórolhatnának meg. További járulékos haszon, hogy a szcenárió függvényében szén-dioxid egyenértékben kifejezve 33, 62 vagy akár 108 millió tonnával is csökkenthetnénk az üvegházgáz-kibocsátást.
Ha kevesebbet pazarlunk, csökken a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződik, habár a szimuláció szerint a teljes élelmiszerlistát nézve ez a legjobb esetben is 1% körüli lenne. Azonban, ha típusokra bontva nézzük az eredményeket, akkor a zöldségek esetén 4%-os árcsökkenés is bekövetkezhetne.
